Börzsönyi kalandozások

- kisvonatozások, kirándulások, várkeresések a Börzsönyben


Börzsöny. Vulkanikus hegység, Budapest tőszomszédságában.
Mindig csak 1-1 napra ruccantunk le ide, most itt az ideje, hogy egy teljes hetet, sőt 9 napot kalandozzunk Börzsöny hegyeiben-völgyeiben, vadregényes erdeiben. Apropóját adja e kirándulásnak barátnőm üresen álló nyaralója a kismarosi dunaparton. "Eladó" - hirdeti a tábla, de amíg vevőre vár a ház, addig miért ne használjuk ki a lehetőséget! Kis csapatunk ismét hatfős, a három gyerkőc mellett férjem anyukája alkotja kirándulásra kész családunkat!
Mikrobusz-gyerekek-nagyszülő - ez a nyaralás is könnyed programnak ígérkezik: nincs bakancsos hegymászás, csak kis kirándulások-falunézések-várkeresések-kisvonatok-strand.

Első napunk el is röppen a barátnőmmel való találkozással, a hatalmas ház belakásával, és a kora esti Duna parti sétával. Itt időnket kismilliárd szúnyog társaságában múlattuk el, no meg pár tucat folyami kagylóhéj begyűjtésének kedves perceivel.

Második napon azonnal bele is vágunk a kalandokba: Börzsöny közepébe indulunk, szó szerint is; Nagybörzsöny a célpontunk. Kocsival indulunk, vonattal folytatjuk utunkat. Izgalommal vágtunk neki a kisvonatozásnak: itt található az országban az egyetlen keskeny nyomtávú vonat, mely a hegyre vezető meredek utat csúcsfordítós (tolt menetű) technikával küzdi le. "Z-alakú" - cikk-cakk szerpentines a sín - hol előrefele, hol hátrafele haladunk, miközben egyre nagyobb szintkülönbséget győzünk le.
A remek gyerekkalandot egyetlen dolog árnyalja, hogy egy busznyi utast is felterelnek a már eleve megtelt kisvonatra. Ergó úgy ülünk, mint a szardiniák a konzervdobozban: szorosan egymáshoz préselve. Hogy a természet szép látványa is előbukkanjon, arra nem is számíthatunk: annyi az álló utas, hogy semmit sem látunk. Kifordulva tekergek valamelyest, hogy a hátam mögé kukkanthassak egy szemernyit, de hasztalan: előttem emberek hada, mellettem százan tolongnak, szemközt a gyerkőcök is láthatatlanok az embertömeg takarásában.

4 km megtétele után végre kikecmergünk szardiniásdobozunkból egy tisztábatételnyi időre a nagyirtáspusztai végállomáson, s máris tuszkoljuk vissza magunkat. A tömeg egy hajszálnyit csökkent csak, hiszen az egész busznyi turistacsoport is visszanyomult a kocsikba, de legalább az ülések közt végre nem álltak!
Egész napunkat Nagybörzsöny faluban töltöttük, így a kisvonat után néhány, helyben sütött lepény lett az ebédünk, majd a tájházat, a volt bányagazda házát is megszemléltük, szemben vele a Bányásztemplomra is vetettünk egy pillantást. Az Antal féle vízimalomba is bementünk, majd egy-két órát kirándultunk az erdőben az elfeledett ércbányák irányába, de semmit sem találtunk: még bányát sem, nemhogy ércet... A falu határában álló XIII. századi román stílusú zömök Szent István erődtemplomba még épphogy be tudtunk menni, s irány hazafelé.

Hétfőn egész nap pihentünk: némi séta Kismaroson, majd a Dunaparton, lévén férjemnek váratlanul munkába kellett mennie, így nélküle nem indultunk el kalandozni.

Kedden irány Visegrád. Vonattal át Nagymarosra, a pár perccel később induló komppal át a Dunán, Visegrádra. Reggel nyolc óra, és itt vagyunk a vár alatt. De hogy jutunk fel? Kisbuszt hívtunk, amely pár perc alatt felvitt minket a hegytetőre. (Tulajdonképpen miért is nem kompoltattuk át a mi mikrobuszunkat?) Nyitáskor senki sincs még a Visegrádi várban, bóklászunk egyedül a várfalakon. Csodáljuk a panorámát a Dunára, a Börzsönyre, a Szentendrei sziget csúcsára. Ragyog a nap, zöldell a part, szürkéllik a folyó... De régen is jártunk errefelé!
Bejárjuk a IV. Béla alatt, 1246-1251 körül épült Fellegvárat, megszemléljük a kiállításokat a vár életéről; a panoptikumban az 1335. évi visegrádi királytalálkozó lakomájába csöppenünk bele. Fenn a toronyban a vadállatok birodalmába, királyi vadászatba lépünk vissza pár percre az idő kapuján, majd páncél és fegyverbemutató dobogtatja meg a lovagokért bolonduló fiaink szívét...

Dél van, merre tovább? Jégkrém-ebédünkkel hűsítve magunkat sétálunk át a visegrádi bobpályára röpke fél óra alatt. Nyári bob. Hát lássuk. Utoljára a nászutunkon ültünk ilyesmiben, most meg gyerekestül szállunk be a szánkóba. Egy egész tömbnyi jegyet vettünk, s míg elfogy, addig élvezzük a száguldást, a sebességet, és szorgalmasan fotózzuk egymást a kis hídról.
A legkisebb csemeténk ezalatt édesdeden aludt a babakocsiban a nagymama felügyelete mellett; a várbeli szaladgálás megtette hatását.

Anyósom a hetven felett bevállalta, hogy gyalog lejön a hegyről, férjem pedig a babakocsi tolását vállalta a hepehupás erdei ösvényen... Láss csudát, épségben leértünk, némi sérülésektől eltekintve: eltört az egyik rugó a babakocsin, és lejött az egyik kerék gumija is... No de sebaj, azért van a babakocsi, hogy tartsa a babát, és guruljon - ez még megy neki, némiképp hiányos kerékkel egyetemben is.

Visegrádon még a Salamon toronyban időztünk el egy órácskát, melyet még 1250-es években IV. Béla kezdett építtetni. Tovább ballagva a Királyi Palotához, sajnos az pont bezárt előttünk, úgyhogy egyenesen a komphoz sétáltunk. A túloldalon a komp és a vonat közti távot pár perc alatt tettük meg futólépésben robogva, hogy a vonatot épphogy elérjük. Sikerült!

Szerdán elhatároztuk, hogy Börzsöny nyugati oldalára teszünk egy kirándulást: Zebegénnyel kezdtük a napot. Azonnal fel is iramodtunk a Kálvária dombra, a kilátóba; kétéves csemeténk saját lábán igyekezett felfele is, lefele is.
Fenn a dombtetőn felmásztunk a kilátóba is: előttünk a csodaszép Duna kanyarja, gyönyörködünk a panorámában. A dombon valaha rézkori vár állott. A Trianoni emlékművet megkerülve megyünk is lefele a domb alján található Hajózási Múzeumba. Hajómakettek, csigák, kagylók, távoli tájak egzotikus tárgyai, kinn az udvarban hajócsavarok, lapátok, kormányok... Zebegény XX. századi szecessziós temploma, s a XIX. század közepéről származó klasszicista viaduktja után Szobra indultunk.
Szob temploma, eldugott Dunaparti Luczenbacher kastélya, Dunapartja, s a Börzsöny Múzeuma a kitömött állatokkal, régi paraszti használati eszközökkel lenyűgözött minket.
Ipolydamásdon egy XII. századi várat jelzett egy füzetke, de sajnos nem találtuk meg, hiába bóklásztunk a kijelölt helyen, a több méteres gaztengerben nem leltük nyomát. Az Ipoly partján ellenben kagylókeresgélés közben legnagyobb fiúnk fél lábbal belecsusszant a folyóba - no, ennyire azért nem a legtávolabbi kagyló a cél, akármekkora is legyen a mérete...

Márianosztra legszebb látnivalója a kettős tornyú barokk római katolikus temploma és kolostora, közvetlenül a börtön mellett található. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerezetesrend, a pálosok rendje számára építette Nagy Lajos király 1352-ben. A kolostorban nevelkedett Nagy Lajos király lánya Hedvig; gyakran megfordult itt Hunyadi János és Mátyás király is. A XVI. századi török pusztítás után helyreállították a templom eredeti gótikus szentélyét, a többi rész viszont barokk stílusban épült újjá. Belseje csodálatos látványt nyújt.
Kóspallagon át indultunk tovább a Pusztatorony várhoz - itt a patak mellett nagy nehezen megtaláltuk s felmásztunk a szerény romokhoz. A vár a XIII. században épült, s a XIV. század elején Csák Máté és Károly Róbert hadakozásai közepette már el is pusztult. Némi szerény maradványokat, faltöredékeket találtunk csupán.
Egy panoráma útnak jelzett úton indultunk útnak Nagymaros felé, de utunkat állta a behajtani tilos tábla - nocsak - a térkép panoráma-autóutat jelez, de mégsem mehetünk tovább rajta???

Csütörtökön irány a gyerekeknek már régóta beharangozott Nógrádi vár, amit már nagyon vártak, és nem is csalódtak. A X-XI. századi várból ma is látható egy magas torony, látványos falak (bár, egy emberke most is építgette éppen...), tág terek, bástya. Nógrád vára Báthori, Zápolya János, Bocskai hajdúi, Bethlen Gábor, majd Esterházy Pál kezén volt. Azonban 1685-ben egy villámcsapás miatt az öregtoronyban tárolt lőpor felrobbant, azóta a vár használhatatlan.
A gyerekek szaladgáltak össze-vissza a vár hatalmas zöld füves részein, míg mi a tájban gyönyörködtünk. Alattunk Nógrád falu, néztük Diósjenőt, a Börzsöny és Cserhát ragyogó zöld erdős hegyeit. Nógrádon megnéztük volna a tájházat, de elhagyatva találtuk, így Diósjenőre mentünk át.

Diósjenő templomjai után elautókáztunk a Jenői tóhoz, ahol a római császár, Marcus Aurelius emlékművet is felkerestük, amely a barbárok elleni diadalára emlékeztet. Egész délutánt a diósjenői strandon töltöttük. Gyerekmendencéje ugyan felújítás alatt, úgyhogy csak a nagy medencébe mehettünk be, de hideg vize ellenére is roppant jólesett e rekkenő kánikulában. Hazafelé menet még Rétság felé kanyarodtunk, majd onnan már egyenest Kismarosra mentünk.

Péntek. Ha már egyszer Kismaroson nyaralunk, vétek lenne kihagyni a kismarosi kisvonatot! Persze jóval nagyobbak a kocsik, mint a nagybörzsönyi kisvonatnál, és kevesebben is vagyunk, így kényelmesen elférünk. A 11 km-t félóra alatt tesszük meg.

Egész napunkat Királyréten töltjük. Felmászunk legnagyobb fiúnkkal a Várhegy tetejére, ahol a füzetke által jelzett XII.-XIII. századi várat tényleg nem találjuk, csak a hűlt helyét. A Várhegy alján a gyerekek imádják az új játszóteret, a szebbnél szebb mászófallal-kisvonattal felépült fa-elemeket, úgyhogy csak nehezen indulunk útnak a Királyréti Horgásztóhoz, majd a Bajdázói tó partjára. A partja elnevezés túlzás, mert a tó eltűnt, eltűnt a teknőcökkel, békalencsékkel együtt... Kőbánya lezárva, lassan bandukolunk hát vissza az erdei játszótérre, míg a késő délutáni kisvonatunkkal hazaindulhatunk. Onnan meg már csak pár lépés barátnőmék nyaralója.

Szombat - még kisvonatozzunk, határoztuk el, így tehát Kemencével kezdtük a napot. Előtte még a vámosmikolai templomra, s az 1750-es években épült barokk Esterházy-Huszárik kastélyra is vetettünk egy pillantást. A kemencei aprócska kisvonat láttán tényleg elámultunk: a mozdony majd csak akkora, mint egy ember! Lelkes amatőr társaság üzemelteti szinte csak kedvtelésből, s eltelt pár perc, mire az egyik mozdonyt sikerült mozgásba hozni. Mivel sokan voltunk, újabb kocsikat állítottak forgalomban, így szerencsére kényelemben élvezhettük az utazást. Ez a kisvonat Európa egyetlen 600 mm nyomközű görpályás rendszerű kisvonatja.

A 4 km-es kisvonatozás után a Feketevölgy végállomásra érve a vonaton is maradtunk, s máris zakatolt velünk vissza a csöppnyi kocsikból álló szerelvény. Kemencén, az indulásunk helyén a Vasúttörténeti Kiállítást is megnéztük, majd a falucska templomát, mellette egy romocskát, majd a Vármegyeházát és tájházát látogattuk meg - mind színes látnivaló.
Felkanyarodtunk Börzsöny legészakibb csücskébe, Bernecebarátiba, ahol a XIV. századi gótikus eredetű római katolikus erődített templomot éppen felújították. A templom alatt pici pincesor húzódott. Két kastélyát is megkerestük: a Huszár kastélyt és Szokolyi Alajos kastélyát, ahol az 1896-os olimpián 100 méteres síkfutásban bronzérmet nyert atléta élt.
Mahir környékén egy hajdanvolt bronzkori vár nyoma sem maradt helyét néztük meg, majd Tésa faluban a Foglár kastélyt keresgéltük, de némileg nehezen találtuk meg - a helyét. E kastély vendége volt egykoron Petőfi és Jókai is...
Hont faluban csak a táblát találtuk meg, ahol hajdanán, még Géza fejedelem idejében vár állott.

Vasárnap, legutolsó napunk. Ismét ragyogó napsütés, kék ég fogad minket, mint minden nap, és egy pompás várrom vár ránk búcsúzóul! Irány a meseszép Drégelyi vár!

Nagyoroszinál letettük a kocsit a két éves csemeténkkel és anyósommal egyetemben, mi pedig a két nagyobb gyerkőccel négyesben vágtunk neki a 444 méter magas Várhegynek! Két óra fel, két óra a várban, két óra le... (4 és 7 éves gyereksebességgel számolva) Nagy kirándulás volt az út a várba a gyerekeknek! El is telt a napunk!
Drégely vára káprázatos, hatalmas falak, lenyűgöző a panoráma, nézzük a magyar és szlovák tájat, sétálunk a falakon, fel és le mászkálunk a romokon. Nem győzünk betelni a vár romantikájával, méltó emléke az itt hősi halált halt Szondi Györgynek és maroknyi seregének.
A XIII. században épült várat még Csák Máté is elfoglalta az 1310-es években. 1552-ben 12 ezer emberrel támadott Ali basa a várra, amit mindössze 146 katona védett. Szondi két apródját leküldte a török táborba; a negyedik napra valamennyi védő elesett. A török pasa pedig tiszteletből felnevelte az apródokat.

E szép várrom meghódításával véget ért börzsönyi kalandozásaink sora, indultunk vissza Kismarosra a csomagjainkért, elbúcsúzunk barátnőm fantasztikus nyaralójától. Idei utolsó nyaralásunk véget ért. Ezer köszönet érte a barátnőmnek!

9 nap a Börzsönyben, itt a közelben is meseszép tájat tartogatott számunkra a természet. Zöld hegyvonulatok, kisvonatok, várromok, várak hűlt helyei, apró falvak, templomok, tájházak és persze a kihagyhatatlan Duna part, szúnyogfelhőjével és romantikus kanyarulataival, kagylóival, lágy hullámaival, hajóival... Szép volt!

írta: www.medea.hu

1. nap: Kismaros, Duna parti séta
  
2. nap:
/88 km/
NAGYBÖRZSÖNY (kisvonatozás, tájház, Bányásztemplom, Antal féle vizimalom - múzeum, erdei kirándulás)
  
3. nap: KISMAROS (r.k.templom, ulmi skatulya szobor, kisvonat régi vonatja, Duna part)
  
4. nap: vonat - Nagymaros - komp - VISEGRÁD (vár, bobozás, Salamon torony, Királyi Palota, r.k.templom) - komp - Nagymaros - vonat
  
5. nap:
/71 km/
ZEBEGÉNY (sziklakápolna, kilátó, Trianoni Emlékpark, Kálvária Kápolna, Hajózási Múzeum, r.k.templom, Viadukt)
SZOB (r.k.templom, Luczenbacher kastély, Börzsöny Múzeum)
IPOLYDAMÁSD (Damásdi vár – helye, Ipoly part)
MÁRIANOSZTRA (r.k.templom, Pálos kolostor-vár helye)
KÓSPALLAG (r.k.templom, Pusztatorony vár)
NAGYMAROS (Duna part)
  
6. nap:
/65 km/
NÓGRÁD (Nógrádi vár, r.k.templom, pincesor)
DIÓSJENŐ (ref.templom, r.k.templom, Marcus Aurelius emlékmű, Jenői horgásztó, strand!)
RÉTSÁG (r.k.templom, templomtorony)
  
7. nap: Kismaros (kisvonatozás) – KIRÁLYRÉT (Várhegy, Királyréti horgásztó, Bajdázói tó (eltűnve), Bajdázói kőbánya, Erdei játszótér)
  
8. nap:
/129 km/
VÁMOSMIKOLA (r.k.templom, Esterházy-Huszár kastély)
KEMENCE (kisvonatozás, Vasúttörténeti Kiállítás, r.k.templom, templomrom, Vármegyeháza, tájház)
BERNECEBARÁTI (r.k.erődtemplom-vár helye, pincesor, Huszár kastély, Szokolyi Alajos kastély)
Mahir (bronzkori földvár helye)
TÉSA (Foglár „kastély”, r.k.templom)
HONT (Árpádkori vár helye)
DRÉGELYPALÁNK (Szondi szarkofág, r.k.templom-vár helye, Szentháromság szobor)
  
9. nap:
/65 km/
NAGYOROSZI (Drégelyvár)