Jordánia

Vörös tengeri búvártúra
Holt tengeri lebegéssel, sziklába faragott várossal, sivataggal megszínesítve

Budapest. Hideg. Izgalom. Repülő. Felhők. Nap. Jordánia. Meleg. Aqaba. Kék. Ég. Vörös. Tenger. Korallok. Halak. Kagylók. Csigák. Tarkák. Kicsik. Nagyok. Palackok. Mélység. Félelem. Lebegés. Élmény. Élvezet. Búvárok. Városok. Aqaba. Taxik. Mecsetek. Müezzin. Allah. Bazár. Szuk. Csador. Turbán. Kendő. Alku. Számok. Szőnyeg. Vízipipa. Homokpalack. Kelet. Szieszta. Kánikula. Október. Pálmafa. Napsütés. Napnyugta. Mikrobusz. Tenger. Hullám. Hajó. Tank. Hajóroncs. Levegő. Víz. Kőváros. Petra. Nekropolisz. Csoda. Monumentalitás. Lenyűgöző. Teve. Tevehát. Szamár. Gyerek. Kő. Homokkő. Rózsaszín. Álom. Sír. Kincstár. Oszlop. Rom. Múlt. Homok. Sivatag. Terepjáró. Beduin. Száguldás. Rohanás. Süppedés. Amman. Kőrengeteg. Amfiteátrum. Bazilika. Holt. Tenger. Lebegés. Sós. Tömör. Szürke. Átlátszatlan. Repülő. Felhő. Hideg. Budapest.

Tömören ez lenne Jordánia? Kalandjaink 8 napja? Nem, ennél több. Ahogy lemerülünk és lebegünk a végtelen kékségben. Leírhatatlan, ami ott a szemünk elé tárult. Korall és korall. Piros, fehér, barna, drapp, kék, sárga, megannyi szín, és forma. Ágas-bogas, dundi, karcsú, labdaszerű, agy-kinézetű, legyező alakú; pár centisek és több méteresek. Egy csodás kavalkádban. Minden egyszerre van jelen. Köztük tarka halak, kicsik-nagyok, rajban és magányosan, bumszlifejűek, és karcsúak, centi vastag s méter hosszú tűhalak... Minden mozog, él...

A nap ragyog, arany fénypászma hatol le hozzánk, és minden tarka-barka színben úszik, vibrál. A víz felszíne alatt néhol tényleg fél-egy méterre van mindez, ott kezdődik a tarka-barka mesevilág, s fokozatosan tűnik el a több méteres mélységben. Nem is lehet mindenhol föléjük úszni, hiszen uszonyaink kárt tehetnek bennük.
Összehasonlítva a horvátországi Adriával... Bizony, van különbség. Görögország, Spanyolország partmenti régiójában egy-két kagyló, tintahal, polip, tengeri sünök dudorai – barnás-zöldes növények – és kész. Ez itt egy teljesen más világ. Egy színes, ragyogó, változatos, mozgalmas világ. Egy mesés világ. Ahogy beúszunk e mesevilágba, álmodom csupán, hogy mégis itt lehetek? Kezdő búvárként izgalom fut át rajtam, még a felszerelkezésnél is, hát még, mikor egy hajóroncsot pillantunk meg? Rajta korallok, meghódították maguknak e ismeretlen szerkezetet. És mi ott úszunk el mellettük: korallok, hajóroncs, tank - az ember nyoma... Együttélésben.

Eredetileg búvártúrának indult Jordánia, de hát, nem mi lennénk, ha mindent nem akarnánk megnézni, a felszín felett is! Micsoda dolog órákat repülni, és csak a víz alatti világot látni, ráadásul többször is, s ami felette van, ne lássuk?! (Ezért nem voltunk még Egyiptomban sem, mert mindig csak búvárkodás-merülés, semmi felszín feletti látvány, még időt sem adnak rá...)

Ígyhát a vasárnap délelőtti érkezést követően azonnal bejártuk Aqabát, jópár látványos ókori romjait, múzeumát. Élveztük a müezzin dallamos hangját, az esti szuk (bazár) kavalkádját, a sok-sok magyar szóval vásárlásra bíztató arab árust. Sőt, "magyarul beszélünk", "szép magyar lányok itt vásároljatok", "tessék ide jönni vásárolni ügyes vagyok"... feliratok fogadtak minket. Tulajdonképpen hová is cseppentünk?

Hétfőre-keddre-szerdára búvárkodást szerveztek így egész nap a Búvárbázison voltunk, s négyszer merültünk palackkal. Amikor pedig nem merültünk, ABC-vel (pipa-maszk-uszony) a vízfelszín alatt nézegettük a korallok birodalmát.

Négy merülésen túl vagyunk már, végre jöhet a szárazföld! Csütörtökön kisbusszal irány Petra! Majnem nyitástól zárásig sikerült maradnunk. Petra. A Sziklaváros. Ez egy másik csoda. A rózsaszín város. A sziklába faragott város. Ahogy a hatalmas, színes, szűk sziklahasadékon átjutva kitárul a látvány. A Kincstár, Királysírok, színház, Deir... Tevegelés a Kincstár előtt, életember először ültem teveháton... Egy teljes napot barangoltunk a sziklák, és az elfeledett város lenyűgöző romjai között.

A nabateusok i.e. 4. században foglalták el e területet. I.e. 3. században a város szinte szó szerint a sziklákból jött létre. 35 ezer ember lakhatta, akik nemcsak kereskedelemmel, hanem pásztorkodással, tevetenyésztéssel és gabonatermesztéssel is foglalkoztak. A 6. században elnéptelenedett. Ebben közrejátszhatott a Római Birodalom hódítása (római fennhatóság alá kerültek), a kereskedelmi útvonalak eltűnése, majd később az arab hódítások és a földrengések a 13. század végére lakatlanná tették a várost - és mi most itt járunk és csodálhatjuk, hogy a sziklákból hogyan emelkednek ki az építmények. A középső részen, ahol építettek, sokkal kevesebb épület maradt fenn.

Péntek. Délelött az utolsó merülésünk, és Wadi Rum, a sivatag! Terepjáróval! Homok, homokbucka, hegyek keretezte sivatag. Szép hullámrajzú homokívek... Sok keréknyom sztrádává tette hasonlatossá a homokdűnéket. :-) Más, mint Marokkóban: itt sziklák keretezik a homokot, egy-egy szál fűcsomó is kibukkant, s talán sárgább árnyalatú is a homok, a dombok kisebbek. Életem első igazi tevegelése. Hirtelen lepukó nap, horizontig nyúló csillagos ég, a Tejút végtelen hossza, háttérben dallamos arab muzsika szól...

Utolós napunk, szombat. Hatalmas levegővétel: taxizunk 600 km-t, a repcsi indulása előtt pár órával!!! Itt ez a szokás: megy az ember az utcán, taxisok kiabálnak: "dedszííí" (Holt tenger) - leintjuk, s mehetünk!!!

Amman a főváros, nyüzsgő kavalkád. A város szívében az ókori színház. Ülünk a lépcsőin és hallgatjuk a város lüktetését, a müezzin dallamos hangját. Bebarangoljuk a szukot (bazárt), felkaptatunk a dombtetőtere, az ókori bazilika, várfalak romjait megcsodálni, no meg a hihetetlen panorámát a városra. Taxinkkal folytatjuk utunkat: Holt tenger. Sós. De még milyen sós!!! Még órákig a számban a só íze. Tényleg nem lehet lemerülni benne. Feldob, kidob, lebegtet. Elképesztő érzés. És pár órával a repcsi előtt ismét a szállodában. Vasárnap reggel hétkor már Pesten...

Jordánia, a meseszép ország. Búvártúra. 5 merülés. Petra. Amman. Holt tenger. Wadi Rum sivatag. Mindez nyolc napba beleszuszakolva. (És kimaradt Jerash, Madaba, Nebo hegy, kis Petra...)
Októberi 30 fok, kánikula, pálmafa, enyhe szellő, halk morajlás, a hullám tornázik a lábunknál... Tényleg valóság? Októberben, Jordániában, a Vörös tenger partján. Most már elhiszem...

Csak csendesen jegyzem meg, olcsóbban kijött a 8 napos Jordánia repülővel, szállodával, transzferrel, reggelivel, öt merüléssel, mint 6 napos buszos-apartmanos horvát tengerparti merülés, mindkettő októberre kiszámolva...!!!
Ez azt jelenti, hogy 2003-ban 30 ezer Ft-t kóstált a búvárkodás fejenként: 5 merülés, merülésvezető, teljes felszerelés, ruhástul, palackostul, levegőstül, transzfer a szálloda és búvárbázis közt, transzfer a merülések helyeire, a búvárbázis használata... vagyis minden. És a szállodánk-repcsink-transzferünk-reggelink ára is alig 50 ezer volt, ígyhát nem is csoda, hogy olcsóbb, mint a szomszédos horvát tenger... És hozzáteszem, pár száz forintnyi jordán dollárból akár meg is lehet vacsorázni, és a bazár is hasonlóan olcsó... (tevegelés 150 Ft-nyi dollár, faragott faládika ezer Ft-nak felel meg pl... Csoda, hogy magyar szavakkal fogadnak minket az arab árusok? "Beszélni magyar", "Gyere be, csak nézni"...)

Jordániai útinaplóm történelmestül-földrajzostul röpke 100 oldalas "könyv", nem is csoda hát, ha most itt csak ilyen tőmondatokban regélek róla... Jordánia mesevilágáról legszebben csak hosszan lehetne mesélni...

Írta: www.medea.hu